Eddigi alig 2 hetes azsiai utunknak ez volt a legszebb allomasa. Igaz, sok a turista es igencsak europai a varos, de rank fert mar egy kis udules. oke, azert a meleg viz itt is luxus volt, ami ugye a mi olcso szobankhoz csak elmeletileg jart.
Miutan kipihentuk a hajoutat, bereltunk bicajt, es megprobaltunk csinalni valami ertelmeset, ami terkep nelkul Korfuhoz hasonloan most sem sikerult. De legalabb barnultunk es strandoltunk kicsit.Este megneztuk a piacot, ahol a varos boltjaihoz es galeriahoz hasonloan rengeteg gyonyoru kezmuvestermeket kinaltak. Utazasaim soran eloszor fordult meg a fejemben, hogy itt bizony eleldegelnek par evet. Volt is munkalehetoseg egy kozeli gyarban, heti 6 nap munkaval havi 200 USD-ert. Nem gyozott meg... Ezt olvasva pedig jobban megertettem, hogy az ettermekben miert halasak 1000 kip (30 ft) borravalonak is, es a piaci arusuk miert aldanak meg, ha veszel toluk valamit.
Masnap gondoltuk, hogy elmegyunk a 30 km-nyire levo vizeseshez. Bicajjal nem tunt okos otletnek, az irodak altal ajanlott ar az ott toltheto 2 oracskaert sem volt meggyozo. Epp reggeliztunk, es arra a megallapitasra jutottunk, hogy valahonnan le kellene meg akasztani par turistat, mert ufgy olcsobb lenne a tuk tuk. Kilepve a kajahelyrol 3 nemetre lettunk figyelmesek, akik egy tuk tuk-ossal egyezkedtek. Odamentunk, megkerdeztuk, hova lesz, majd mikor mondtak, hogy a vizeseshez, mondtuk, mi is megyunk. Alkudozzanak csak, mi addig lefoglaljuk masnap esti buszjegyunket Vientienbe. Ez konnyen ment, es eleg jo arert 5 orat maszkalhattunk es uszkalhattunk, no meg szerezhettunk par jotancsot a kolniektol.
Masnap fozoiskolaban probaltam ellesni a laoszi konyha rejtelmeit (ami sokkal ehetobb mint a thai, bar a citromfutol nehany kajanak legfrissito ize van) *Zsuzs kikopi* Eloszor piacon voltam (ami hasonlo a regi roman piacokhoz, csak ott nem arultak fott vertomboket). Zsuzs blogot irt, es nem csak januarhoz kepest termeszetellenesen pirosasbarnara sult. Begyujtottuk a mosodabol a joillatu tiszta ruhainkat, es leultunk a szallasunk ele varni a tuk tuk-ost. Aki nem jott. Telefonunk nem leven ismet felmerult bennunk a mar jol ismert kerdes, amit Zsuzs nehanapjan bociszemekkel rammeredve feltesz:
"Most akkor mitevok legyunk? Essunk panikba?"
Mig gondolkodtunk, hogy most essunk-e panikba vagy csak kesobb, megjott a tuk tuk, es a jo kis altalam fozott laoszi kajainkkal nekivagtunk a buszutnak Vientien fele.
