A Thaifold laoszi hatartol 2 napos hajout vezet Luang Prabangba, ami a kovetkezo allomasunk. Errol a turarol annyit kell tudni, hogy az elso nap 6 orat megyunk, ejszakara megallunk egy Mekong parti faluban, aztan a masodik nap 9 oran at megyunk tovabb.
Az utikonyv figyelmeztet, hogy a kb 70 ferohelyre a duplajat szoktak bezsufolni, igy egy kicsit veszelyes, de meg mindig biztonsagosabb, mint az ugyanazt az utat 6 ora alatt teljesito gyorshajo.
A Mekong folyo a Dunahoz hasonlatos szellessegre, azzal a kulonbseggel, hogy sokkal nagyobb a sodrasa es sziklaszigetekkel van tele, melyeknek csak a fele latszik ki a vizbol es minden rajta kozlekedo halyo iszonyatos sebesseggel szlalomozik. Hajos tapasztalatokkal rendelkezo ember leven, bevallom oszinten, fogalmam sincs rola hogy kepesek nem elsullyedni. Jpzan esz alapjan lehetetlen, amit csinalnak.
Megvettuk a jegyet a hataron, de meg volt nehany orank indulasig, igy beultunk reggelizni a hajoallomas melle. Amig vartuk a reggelit, Imola elorement a hajora, hogy lecsekkolja a helyunket es rarakjon valamit, nehogy elfoglaljak. Csakhogy arra lett figyelmetes, hogy nem is egymas melle szolnak a helyek, de mivel csak egy papirfecni jelolte, hogy melyik hely melyik, amelyek egyebkent nem is voltak lerogzitve, ugy gondolta, hogy szepen atcsereli a szamokat egymas mellettire, ahogy a holland fiatal par is tette elotte. Nekik viszont volt olyan szerencsejuk, hogy nem latta oket az orult francia. Nevezzuk mostantol csak Lutyonek.
"Changing seats no correct! You are bad people! What everybody change? Bad people!"
Par oraval kesobb, mar mindenki ul a hajon, 1 oras kesesben vagyunk, de ez mar megszokott. Lutyo hangosan meltatlankodik a keses miatt, latjuk, hogy egyre jobban huzza fel magat. A hajo latszolag megtelt, az ulesek ugy egymasra csusztatva, hogy ehhez kepest a fapados repulo elso osztaly. De a parton meg kb 100 ember varakozik turelmesen beszallasra, es szerintem be is szallitottak volna oket, ha a francia nem kezd el lazitani:
Lutyo: "Too many people! No correct! Dangerous! Boat will sink!"
Utazokozonseg rezignaltan: "Yeeah, yeeah........"
Erre Lutyo latja, hogy senki sem csatlakozik, kimegy a partra es elkezd hangosan gesztikulalva fel ala rohangaszni. De a vegen csak sikerult neki elintezni, hogy kaptak egy masik hajot es leszallt a bandajaval egyutt. Amikor ez megtortent, az utazokozonseg hangosan tapsolt es futyult.
A masodik nap mar nem voltunk olyan szerencsesek, hogy volt egymas melletti helyunk. Sajnos elreggeliztuk az idot es mire megerkeztunk a hajora, mar csak az ulessorok kozotti osszecsukhatos IKEA faszeken lett volna hely. Nem igazan volt kedvunk ezeken eltolteni 9 orat es mivel a hajo tetejen utazni nem engedtek minket, vegulis a foldre telepedtunk a hatizsakok koze.
Igy tortent, hogy az allitolagos "helyjeggyel" egy egesz napot tolthettunk a foldon, a motorterben, ahol a dobhartyaszaggato zaj mellett meg a hajo tobbi reszenek atlaghomersegletenel joval magasabb hoseggel is szamolnunk kellett. Mindenestre nem panaszkodhatunk, mert meg igy is nekunk volt a legkenyelmesebb helyunk. Felvaltva meg aludni is tudtunk.
